Lázas vagyok! Izomlázas! Mégpedig egész testemben tomboló fájdalommal. Ez nem panasz, félre ne értsen senki. Egyszerűen sikerült végre eljutnom arra a bizonyos Fit Box edzésre. Erika barátnőmmel betoppantunk a fél hétkor kezdődő tréningre. Izgultunk, de hamar belelendültünk a dologba. Az edzés harmincadik percében kezdtem magam otthonosan érezni. Olyan volt a hangulat, mint a régi kosárlabda edzéseimen. Izzadtam, mint a versenyló! Sípolt a tüdőm, sajogtak-remegtek az izmaim. De élveztem. Az utolsó húsz percben, meg akartam halni, de nem hittem volna, hogy edzés után ennyire fel leszek pörögve. És Erika sem. Csak vigyorogni tudtunk.
Hozzá teszem, számomra az volt a leg üdítőbb, mikor a zsákot püfölhettem. Bár bandázs nélkül, a puszta kesztyűben már-már fájdalmas volt. Igaz, hogy az edző megkért bennünket, hogy ameddig nincs meg ez a védőfelszerelés a kezünkre, addig ne teljes erőbedobással üssünk. Ez nálam akkor mondott csődöt, amikor rákaptam az ütés ízére, és lelki szemeim előtt megjelent a zsákon Gé feje. Onnantól már nehéz lett volna kontrollálni magam, s egyszer-kétszer keményen odacsaptam. Bár az öklöm bánta.
Mikor végetért az edzés, kellemesen elfáradtunk, sajgott minden izmunk, remegtek a lábaink, de nem rettentünk meg. Sőt, újra el akarunk menni.
Mire hazaértem, meg is lett a bandázs nélküli agressziólevezetés eredménye. Mind a két kézfejem bedagadt és belilult az izületeimnél. Legközelebb már tudom hogyan… merre… meddig. A legviccesebb az volt, hogy még egy hét decis flakont is nehezemre esett a számhoz emelnem.
Isteni érzés volt lezuhanyozni és hajat mosni utána. Altatóra sem volt szükségem. Nyugodt voltam és boldog, tele pozitív élményekkel. Úgy érzem megtaláltam a számomra valóban ideális sportot 🙂
Ajánlom mindenkinek, akinek szüksége volna jó állóképességre és agresszió levezetésre! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: