(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

Nagy kő zuhan…

 Megoldódott egy probléma tegnap. Dáviddal. Két hete fűzöget, hogy feküdjek le vele. Két hete! Vagy talán több is. Próbáltam lepattintani, hogy ő még túl fiatal hozzám. Hat az még is csak hat év. Aztán elkezdtem belemenni a játékva. Adtam alá hülyeségből a lovat. A végén már, bevallom élveztem a dolgot, és egyre inkább vonzott, hogy mi lenne, ha még is csak én avatnám be. Örült, hogy belementem. Fűztük a dolgot, bonyolítottuk, helyszínekkel, szituációkkal.


Megbeszéltük, hogy pénteken találkozunk. De tegnap történt valami. Dávid begazolt! Megijedt.


-Én ehhez még túl fiatal vagyok.


Forgattam a szemeimet a monitort nézve.


-Azt hiszem én is erről beszéltem neked.


-Te akarod?


-Te?


-Akkor inkább hagyjuk. Majd ha felkészültem rá.


-Szerinted lesz olyan?


-Tuti.


-Rendben. Én nem tartottam pisztolyt a fejedhez, hogy már pedig le fogsz feküdni velem.


Csak vigyorogni tudtam. És a fejemet ráztam. Hihetetlen ez a pasi. Az apjának igaza volt. Hétszentséges egy pasi lesz ha felnő.


-Lehet, hogy mégiscsak öreg vagy hozzám.


Ehh! Elkerekedtek a szemeim. A gyomrom beugrott. Ilyet sem halottam még! Öreg volnék?! ÉN? huszonegy éves leszek júniusban!


-Kössz, ez most jól esett.


Semmi válasz.


-Nincs gond, de legközelebb alaposan gondold át, ha kikezdesz egy hozzám hasonló nővel. Nálunk az nem játra, hogy felcsigázod két és fél hétig, aztán meghátrálsz.


-Okok.


Jött a szokásos válasz. Hát igen, ő tényleg gyerek. Nincs mit tenni.


-Előfordul, hogy az ember megijed.


Amit igazából nem értettem. Mint, nő, a szűz lányokat meg tudom érteni. Tudom miért remegnek, mint a kocsonya, miért szorítják össze a térdüket, még ha a combjukat simogató kéz szerelemmel és gyengéden is teszi. Félnek, mert magukba kell fogadni egy teljesen új dolgot. De a fiúk mitől félnek? Igaz, nekik nem jár fájdalommal. Legalábbis én úgy tudom. Talán attól, hogy felsülnek?


-Okok.


-Az a szerencséd, hogy engem választottál. Ha valami volnék, már rég képen kentelek volna.


-Értem.


Nagyon bőbeszédű volt. Gondoltam jobb ha nem forszírozom a dolgot. Érdekes, attól még előjátékban benne van. Na azt lesheted, gondoltam.   


   

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!