hiány

 Már aznap nagyon hiányzott.Pedig csak pár órája váltunk el. Elfeküdtem az ágyamon, a laptopot az ágyra raktam és feljesen felhangosítottam. Gondoltam úgy is felriadok, ha valaki megkeres MSNen. Jöttek is. Lilu…egy büki ismerősöm, végül ő is bejelentkezett. Sokáig beszélgettünk, pedig le akart ragdni a szemem. Újra találkozni akart velem és én is angyon vágytam rá. Az agyam lázassan pörgött, mikor is mehetnék le újra a fővárosba. Tulajdonképpen  a péntek volt a legközelebbi alkalom,úgy is vizsgáztam aznap.  Csak a bőröndömet is vinnem kell. Nem bánta. Csak had ölelhessen újra magához. Felemelő érzés volt, mikor magához ölelt és megcsókolt. Lebegtem és képtelen voltam gondolkodni. Nem is akartam. Csak élvezni a pillanatot. Nem hittem volna, hogy tapasztalom, hogy egy férfi ennyire figyeljen rám, ennyire kívánjon. Pedig nem szeretkeztünk. Úgy éreztem, legközelebb már közelebb kerülünk a dologhoz. Valamiért természetesnek tűnt, hogy megtegyem.   

Tovább a blogra »