Óvjuk a kölcsön kapott jelmezt

• Joyo
• 2008 január 20.

 Olykor elgondolkodom. Valóban csak szerepeket játszunk? Kölcsönbe kaptuk ezt a jelmezt, melyben mindenki megismer, aki a tükörbe nézve látunk. El kell fogadnunk, ápolnunk, larbantartanunk, amíg el nem érkezik az idő, hogy vissza adjuk.

Ezért is fontosak a rutinvizsgálatok, orvosi szűrések. Ezt már én is megtanultam. Nem elég, ha azzal győzködöm magam, hogy fiatal vagyok és egészséges, nincs szükségem semmilyen ellenőrzésre. Pedig van. Mindenkinek van. Manapság annyi a betegség, hogy jobb tisztában lenni vele, mennyire vagyunk veszélyeztetve. És vannak az általánosak, amik senkit sem kímélnek. Ilyen például a fogszuvasodás. Vegyük a fáradságot, és legalább félévente kérjünk időpontpot fogorvosunkhoz ellenőrzésre. És ne várjunk addig, amíg már enni sem tudunk a fájdalomtól. Elkövettem már párszor ezt a hibát…és nem volt kellemesebb utána a kezelés. Sőt! Most is vissza akarok menni, mert már megint fáj az egyik fogam, pedig ez már be van tömve. Hiába, rosz fogakat örököltem, könnyen romlanak. Pláne, et a dokim is megmondta, a fogak között, ahol először még fel sem tűnik, hogy baj van. Csak mikor már jócskán kilyukadt és fáj.

A másik, ahova szerdán megyek, az a nőgyógyászat. Kell az éves szűrés, és tablettát is fel akarok iratni. Ami viszont nem hagy nyugodni, az az, hogy már tavaly márciusbna találtam a bal mellemben egy csomószerűséget. Anyám szerint csak egy megnagyobbodott tejmirigy, de ő is azt mondja, jobb, ha megnézi az orvosom. Nem félek, tudom, hogy nincs komoly gond, csak a megnyugvás kedvéért.

Most a vérképet hagyom, a VOLT fesztiválon vettek tőlem eleget, amit biztosan átvizsgáltak, mielőtt a vérbankban küldték, és értesítenébnek, ha valami komoly gondot mutattak volna ki.

Amit még tehetünk, hogy vigyázzunk a “jelmezünkre”, az a helyes táplálkozás, és a mozgás. De erről nem kevés magazin és TV műsor oktat inket, én most nem állok be a sorba. Elég annyi, hogy én igyekszem rendszeresen szobakerékpározni. És ha arra van kedvem, elindítok a gépen valami jó pörgős számot és addig táncolok, amíg bírom szusszal. Elődordul, hogy ilyenkor az ágyra szédülök, vagy felkavarodik a gyomrom, de az megfigyeltem, hogy a zene és a ritmusos mozgás, kegyen az tánc, aerobik, futás, endorfint (boldogság hormont) szabadít fel a szervezetben. Mosoloygnom kell, jól érzem magam a bőrömben. Ajánlom mindenkinek a kicsit konga dobos, latinos, keleties, vagy a nyolcvanas évek zenéit 😀 Jó mozgást! 

Az előbb álltam rá a mérlegre. Az a furcsa, hogy igazából nem eszem sokkal többet, még is felfelé mennek a kilók a mérlegen. Anyám azt mondja, hogy ez lehet izom is. Remélem, mert olyan pufinak nem érzem magam. Igaz, vannak olyan reggeleim, vagy estéim, mikor úgy érzem, higy kövér vagyok. Hiába mondják azt a családombanm, hogy most pont jó, vagy azt, hogy milyen vékony vagyok. Én kövérnek látom magam. Azt hiszem, hogy ez pszcihés dolog lesz. Olvastam valahol, hogy azok a nő, akik valamikor jelentős súlytöblettel rendelkeztek, és lefogytak, hajlamosak kövérnek látni magukat, mikor semi okok sincs rá. Velem is ez a helyzet. Pedig most imondottan csinosnak érzem magam. Még a böröm is szép tiszta. A hajam sem áll úgy, mint a szénaboglya. Izmosodnak, karcsúsodnak a lábaim is, a fenekem formálódik  a hasamon pedig el kell kezdenem dolgozni, hogy a kockáim ismét megmutassák magukat.

Csak így tovább!