Szombaton elképesztően jó randim volt Tomival 🙂 Fél négytől este kilencig együtt voltunk. Körbejártuk az egész várost, Éva fagyizó, ott belefutottam Mártiba, ő Gábor egyik unokatesója, és a párjába. Nem köszöntem, mert elég messze ültek, mi pedig csak beugrottunk két gombócért. Utána kimentünk a kreszparkba, ott beszélgettünk egy órát. Majd elmentünk a Liszt teázóba. Ott egyedül voltunk. És ahogy csókolóztunk, olyat éreztem, amiről azt hittem jódarabig nem fogom. A Macsak felütötte szexéhes fejét. Ajaj! A hormonjaim meglódultak. Karmolásztam a hátát, hozzá simultam a bőrkanapén. Mosolyogva engedett el, én kicsit elszégyelltem magam.
-Hú, de szenvedélyes vagy.
-Ez vagyok én.
-Ne legyél zavarban – mondta és megsimogatta az arcomat.
-Csak nem akarok semmit elsietni. De a hormonjaim fel vannak bolydulva.
-Akkor majd velük beszélgetek – mondta Tomi mosolyogva és ismét megcsókolt.
Nos… a hormonjaim eléggé kommunikatívnak bizonyultak, legszívesebben az ölébe másztam volna. De nem tettem meg.
A teázóban másfél órát beszélgettünk, majd sétáltunk tovább. A másik teázó kirakatánál megálltam, mert megpillantottam egy nagyon tetszetős, afrika mintás csészét. Valaki nézett a kirakatüveg másik oldaláról. Felpillantottam, de nem nagyon fogtam fel a másik körvonalait. Csak pár másodperccel később, mikor már tovább sétáltunk. Kati! Gábor legpletykásabb unokatestvére! És én nem ismertem fel azonnal. Na basszus. Ki a következő? Összefutok Gáborral is?
Ez természetesen nem következett be, bár az Ibolya-tónál egy Gábor nevű volt osztálytársammal igen.
Kilenckor hazakísért. Megbeszéltük, hogy vasárnap a vonaton találkozunk, és szombaton én megyek Szombathelyre.
Bevallom, eljátszottam a gondolattal, hogy esetleg tovább léphetnénk, és valószínűleg ő is. Erre következtettem, mikor a vonaton átbeszéltük a hétvégét, és csak úgy mellékesen megemlítette, hogy a szülei osztálytalálkozóra mennek pont aznap. Micsoda véletlen!
-Kimegyünk majd a tóhoz? – kérdeztem fejemet a vállára hajtva.
-Persze. Öt percre lakom onnan.
Na puff! Még egy. Valahogy úgy érzem, hogy próbálkozni fog.Nem zavar, hiszen járunk. De fura leírni. Olyan rég volt már 🙂 De jó érzés. Egy hónapja nem szeretkeztem.Olyan szinten ráhangolódtam, hogy tegnap vele álmodtam. Ráadásul azt, hogy együtt vagyunk. Nem fogom elsietni, nem akarom elszúrni. Szeretném, ha minden a megfelelő időben történne meg.
Megrendeltem az “ideális” időpontot:
“Akkor történjen meg az első együttlét, amikor mind a ketten készek vagyunk, egyikünk sem bánja meg, és az idő alakalmas rá.”