Még mindig belső úton vagyok. Csak kóválygok ebben az útvesztőben, amit léleknek hívnak, és keresem a belső békémet. Ez így furán vagy túl komolyan hangzik. Pedig csak önmagam keresem.
Az étvágyam pocsék. A gyomrom kezd kikészülni. Alig eszem. Ha eszem is… akkor sem valami táplálót. Pff. Talán lassan elmúlik.
Minden esetre újabb és újabb verseket írok. Azt hiszem valóban olyan művész vagyok, aki csak lelki válság idején tud aktívan alkotni.