Szeretnék reagálni egy tegnapi hozzászóláshoz, mert úgy érzem, hogy a hölgy félreértett valamit az “Őrlődöm” című bejegyzésemben.
Megértem, ha valakiben, ama bejegyzés elolvasása után az a képzet keletkezik, hogy esetlegesen önző vagyok. Régebben valóban az voltam, de teljesen más tekintetben. Hála az égnek leküzdöttem ezt a nem éppen kellemes viselkedési formát.
Ki kellett írnom magamból azokat a gondolatokat, és mindenki értette, ahogyan szerette volna. Szükség van építőjellegű kritikára, és a tiédet jóhiszeműen annak könyveltem el. Mindez a hozzászólás arra enged engem következtetni, hogy te azt gondolod, én minden férfit magamnak akarok, még akkor is, ha már rég nem hozzám tartozik. Ennek a tegnapi kijelentésnek, amin te megütköztél, egy nagyon hosszú és bonyolult előzménye van, amit, hogy ha rendszeres olvbasóm vagy, meg kell, hogy érts. Másfelöl, hogy abszolút tiszta legyen olvasóim előtt a képlet, ahhoz azokat a bizonyos fényképeket is látni kellene, de mivel tanultam egy évig Köz és Magánjogot, és egy normális emberben ösztönössen bent van a diszkréció, így nem áll szándékomban a személyiségjogot megsérteni, azzal, hogy megmutatom a Juditot ábrázoló fényképét, vagy elárulom a teljes nevét. Nincs hozzá jogom, egyrészt, másrészt az eggyel előbb olvashatóak miatt.
Ha látnátok, azok is megértenének, akik felhördülnek olykor a kijelentéseimen, mint ahogy te is, Csilla. De ez örök titok marad, ki is ez a bizonyos hölgy, aki annyira hasonlít rám. Ezt csak Ő tudja és Én.
Tehát az a kijelentésem, hogy G újra belém szeretett, mert Judit annyira hasomnlított arra az énemre, akibe korábban voltam és megtetszett neki, nem az önzés jele. Csak egy kijelentés volt.