Két nappal ezelőtt hatalmas zsákmánnyal távoztam nagyszüleim otthonából. Nagyapám lehozott a padlásról egy jókora kartondobozt. Sejtettem mit rejthet,
Már csupán két hét és elérkezik a Fény ünnepe. Ugyan a másik oldal próbálkoznak megkeseríteni a készülődést. Aggódással, pénzhiánnyal, agymosó reklámokkal, a családtagok közötti vita szíttással. De apámmal eldöntöttük, hogy magasról tenni fogunk mindenre, és átadjuk magunkat a készülődés hangulatának, a Karácsonynak. Márcsak abból az okból is, hogy megvédjük a szervezetünket. Az utóbbi pár hónapban apám, anyám, és az én édegrendszerem is kikészült. Édesanyámnak volt egy enyhe infaktusa is, apámnak a hátában érződik az aggodalom, nekem pedig a gyomrom készült ki. Ugyhogy mostantól kezdve, csak a jót vagyunk hajéandóak látni. Legalábbis igyekszünk kevesebbet aggódni, idegeskedni, és tudatosan lenyugtatni az idegeinket.
Tegnap receptek után kutattunk az interneten. Nagy a valószínűsége, hogy a meccset a narancsos őzgerincfogja nyerni. De időben ki derül minden.Én csupán a kukta leszek 🙂