Ébredezik a Macska

  Kitartóan folytatom az életmódváltást. Kisebb-nagyobb

sikerrel, de igyekszem kitartani. Már sokkal jobban alszom, bár ehhez

köze lehet annak is, hogy
elkezdődött a Nőnapi hajtás, és egész nap

pörgök, és alig várom, hogy ágyba jussak.


Egyre kevesebbet kapkodok be a

nyugibogyóból is. Bár tegnap elég közel voltam ahhoz, hogy előkeresem a

kis fémdobozt. Láttam Gé-t. Éppen a buszon ültem, haza akartam menni

egy orvosi papírért, amiből ki tudják szűrni, hogy mi okozza a

remegéseket, agressziót…



Igazából nem blokkoltam le, először

fel sem ismertem. A Várkerületen sétált, a bankba ment Jé-hez. Kellett

egy kis idő, mire rájöttem, hogy ő az. Mintha kicsit meghízott volna. A

barkóját levágta, az arca pedig eléggé fehér volt a napfény hiányától.






Csak néztem őt a buszról. Valami

megmozdult bennem. De nem úgy, mint régen. Nem tudom, és nem is akarom

megnevezni a feltörő érzéseket. Láttam ahogy végigsétál a hotel előtt,

majd eltűnik a bank főbejáratán.






Elegáns volt fekete kalapjában,

szövetkabátjában és öltönyében. A hormonjaim meglódultak. A Macska két

három napja felébredt bennem téli álmából, s úgy tűnik teljesen mindegy

neki, hogy a testemben lévő féktelen szexuális hormonok kit néznek ki

maguknak. Lényeg, hogy valamilyen módon vonzó legyen, farokkal

rendelkezzen és lehetőleg két lábon járjon! A Macska csak dorombolt és

dorombolt bennem, még akkor is, mikor már a busz kikanyarodott  a

belvárosból.
-Emlékszel

milyen jó teste volt? Mekkora volt neki? Milyen volt, mikor a meztelen

teste hozzá simult a tiédhez? Valaha szerettétek egymást?



Mélyeket lélegeztem. Le akartam

csillapítani a bennem doromboló Macskát. Miután újra munkába álltam,

már el tudtam feledkezni arról a pár percnyi közjátékról. Kihajtottam

magam. Azt hiszem már valóban jobban vagyok.






Holnap négy órakor munkamegbeszélésem lesz. Izgulok, de majd meglátjuk hogyan alakult.





Miután lecseng a Nőnap, nekiveselkedem a konditeremnek. Addig

szobakerékpár és Leg Magic. Ki kell hajtanom magamból a felesleges

feszültséget. Remélem ma este a Macskát kellőképpen le tudom

csillapítani. Két napja nem volt arra lehetőségünk, hogy összebújjunk,

pedig ez a vadállat már három napja felébredt bennem és követeli a

figyelmet! Hol volt eddig? Lehet, hogy valóban téli álmot aludt?

Létezhet ilyen? Vagy inkább a stressz tartotta mély alvásban? Egy

biztos. Örülnék, ha a fájdalom megszűnne. Semmi betegségre utaló jelet

nem fedeztem fel magamon, egyszerűen érzékeny voltam. Utána olvastam az

interneten…. elképzelhető, hogy ezt is a stressz okozta. Ezek szerint

az életmódváltással visszajön a régi énem, a régi szexuális étvágyam és

szokásaim, amik közé újakat is felvettem. 🙂

Tovább a blogra »