Ábrándozz! :-)

Nagyon szép, 19 celziusz fokos napot kívánok Neked!







Úgy

néz ki, hogy most már bele lendülök a tornába! Bizony, elvégre tegnap

este is
felléptem a Leg magic-re, anélkül, hogy megerőszakoltam volna

magam. Még élveztem is. Dúlt bennem az energia, a tettvágy. Ahogy

húztam az egyperces, intenzív gyakorlatsorokat, már láttam lelki

szemeim előtt az elérendő optimális alakot. Nem rossz az, ha valaki

vizualizál. Sőt! Bármilyen téren a lehető legjobb, amit tehet. Ugyanis,

olyankor, ha valaki ábrándozik, átéli az áhított eseményt, a magáénak

érzi, ezzel elindítva a Vonzás Törvényét, és megrendeli magának azt az

élethelyzetet, eseményt, amelyben átélheti a megálmodott esetet.

Szóval, ahogy fólyt a gerincemen a víz és gyöngyözött a homlokom és a

szám felett az erőlködéstől, elképzeltem magam, amint veszettül formás

lábakkal, napbarnítottan sétálgatok Párommal az utcán vagy a Fertő

tavon, csodásan mutatok a leendő bikinimben, és úgy vehetek fel egy

sortot vagy, Isten adná, miniszoknyát, hogy nem vág be sehol, nem

bukkan elő narancsbőr! Nem vágyom kockás hasra, csupán akkora tartást

várok el a hasizmaimtól, hogy ha esetleg bekajálok, tartsák meg a

gyomorfalamat és ne dudorodjon ki a jóllakott pocak. Azt hiszem ez

természetes elvárás a hasizmainktól.




Szóval ismételten

végig csináltam a negyedórás gyakorlatsort. És ma este is megteszem!

Azt hiszem ezúttal előgurítom a Fitt labdát a sarokból és óvatosan

megpróbálkozom a haspréssel. Talán, ha valami puhával van alátámasztva

a derekam és a gerincem, kevésbé megerőltető a sérülésből felépülő

testrészeknek. Továbbá, előkeresem a Jóga CD-met. Lehet, hogy az

kimondottan jót tenne a hátamnak! A Pilátesszel csak akkor merek

foglalkozni, ha már abszolút rendbejöttem. Tudom,
tudom, hogy pontosan

ezt a mozgásformát szokták hátfájdalmakra ajánlani, de egyszer már

elvégeztem a félórás gyakorlatot, és tudom, hogy nem bírná a hátam

ebben az állapotban!




Reggelente és

esténként hideg-meleg váltott zuhanyozom a lábaimat. Jót tesz az erekne

(hajlamos vagyok a viszérre!), segít az anyagcserében, így hozzájárul a

narancsbőr eltüntetéséhez, és feszesebb lesz tőle a bőr! Érzem a

hatását, és ezért már megéri a napi kétszeri háromperces sikongatás! 🙂




Egyszóval hajrá egészséges életmód!   







*******



Visszatérve

az ábrándozás és a Vonzás Törvényének erejére! Szerencsére erre is van

pozitív példám 🙂 Régebben sokat ábrándoztam arról, hogy milyen volna

Balázzsal. Csakis vele tudtam elképzelni a legelső alkalmat. Órákat

töltöttem azzal, hogy rózsaszín álmokat kergettem otthon fogmosás közbe

– órán – szünetekben – délután – elalvás előtt! Tizenéves korunkban még

könnyebben megy az ábrándozás. Olyankor még természetes állapotunk.

Évekig csináltam. Természetesen jó ideig nem mertem elhinni, hogy

mindez a valóságban is mertörténhet. Azt viszont elhittem, hogy Ő

bántani fog, és miatta még sokan mások is. Természetesen ezt sikerült

bevonzanom az életembe. Kikosarazott, elutasított, átvert, előttem

flörtölt lányokkal, és közben azt figyelte én miként reagálok erre. A

többiek, pedig gúnyoltak az esetlenségem miatt. Tessék, a negatív

érzelmek is beindítják a Vonzás Törvényét!
Egy idő után, mikor már több

tapasztalatom és önbizalmam volt, már el tudtam hinni, hogy az

ábrándjaim valóra válhatnak. Sikerült is valóraváltani, ám akkor már

annyira félvállról vettem a dolgot, hogy maga az aktus is

hasonlóképpen sikeredett. Majd a későbbi félelmeim is beigazolódtak,

megtaláltak.








Évekkel később, a

Gé-vel való szakítást követő hónapokban, mikor már kezdtem felépülni,

ez olyan április, május, június környékén lehetett, egyre többet

ábrándoztam Sötét Angyalról. Nem is kimondottan azért, hogy bárcsak

történne közöttünk valami. Annyira megfoghatatlan lény volt számomra,

hogy egyszerűen csak jólesett elképzelni magunkat romantikus,

szenvedélyes körülmények között. Valahányszor Fehérvár felé menet ültem

a vonaton és Ákos számokat hallgattam, akarva/akaratlanul megjelent

előttem az a csodás, sejtelmes kép, ahogyan Angyallal szeretkezünk.

Általában mindig egy gyertyafényes, vagy félhomályos szobában történt.

Szenvedélyesen összefonódtunk. semmi másra nem gondoltam, csupán jó

volt belelazulni, feloldódni a felvillanó képekben. Elhittem, hogy

megtörténhet közöttünk, de nem vágytam rá görcsössen. Ez is amolyan

önerősítő tréning volt. Jó jelnek vettem, hogy egyáltalán el tudom

képzelni valakivel a szexet, és nem ver ki tőle a víz!




Természetesen

közben találkoztam Angyallal. Jó volt vele beszélgetni, csináltunk

közös programokat. Ő is éppen vergődött kifelé egy szakításból, így

volt miről beszélgetnünk. De az ábrándképek megmaradtak, anélkül, hogy

ráhajtottam volna arra a sötétképű, modern Aladdinra. Teltek a hónapok,

és lassan szinkronba kerültünk. Az Univerzum úgy gondolhatta, hogy ideje

összekötni a sorsukat. Legalábbis egyis időre. Már nem is emlékszem

olyan pontosan, immáron három éve történt, de egyszercsak megcsókolt,

és az ábrándképek fokozatosan minefesztálódtak.




De nyílvánvalóan

nem ő volt számomra a tökéletes partner egy életre, így csak addig

maradt meg az életemben szerető formájában, amíg szükségünk volt rá.








Később megírtam a második merendelő lapomat és hamarosan megérkezett a Párom.







Az embernek

szüksége van siker élményekre és bukásokra ahhoz, hogy elhiggye, a

vonzás törvénye létezik, s legyen az jó vagy rossz kijelentés a

részedről, Ő csak annyit mond:
– Kívánságod számomra parancs!







         *******



Erről

jut eszembe! Bármiről ábrándozhatunk. Jó párkapcsolaról,

szép-egészséges gyerekekrő, autóról, családiházról, lakásról, vagy akár

számunkra ideális munkahelyről. Egyszerűen higgyük el, hogy a miénk,

hogy megérdemeljük, és éljük át az érzést, hogy már a részesei vagyunk!



Továbbá, tegyünk

érte, hogy a részévé váljunk. Menjünk el vevőként a kiszemelt házba

vagy lakásba, és érezzük, hogy már a miénk, ott élünk. Ha nincs

kapcsolatunk, akkor éljünk úgy minden napot, hogy elhisszük, már

boldog párkapcsolatban élünk.


A munkahely

vizualizálásánál nekem nagy  segítségemre van az, hogy apámnál

dolgozhatok, így teljes mértékben azzal a tudattal kelek fel és élem a

napomat, hogy jó légkörű, biztonságos, élvezetes munkám van, bár nem

nevezem meg. Így könnyebb megerősíteni magamban a hitet, hogy valóban

jó munkám lesz.

Tettem

is érte. Beadtam a jelentkezésemet két újabb szimpatikus

álláshírdetésre, ráadásul elkezdtem németül tanulni, a mai napon pedig

rákérdezek néhány olyan hírdetésre, ahol német oktatást ajánlottak fel.

Főként beszédcentrimus német oktatást. Azt hiszem valóban többre megyek

a diplomáimmal, ha két nyelvet beszélek, és mondjuk a németet

(határszéli városlakóként különösen!) jobban! 

Tovább a blogra »