Két
nagyon jó nap van a hátam mögött. Tegnap este koncertre voltunk
hivatalosak. Az egyik munkatársam egy eléggé hazafias személetű
zenekarban játszik, s már két
ne hagyhattuk ki!
Már a
kezdetektől fogva, mióta ott dolgozom a Magentában, bírjuk egymást
Bével, és ezt idővel csak jobba elmélyült. Jó vele beszélgetni, hozzá
bármikor fordulhatok, ha nem tudok valamit, és ő is figyel rám. Ha
megakadok… jön és segít.
Egyszóval…
már kíváncsi voltam arra, hogy miként játszik azon a gitáron, amit
rendszeresen magával hurcolt a munkahelyünkre is.
Este
összekészültünk párommal, s nagy nehezen rávettük a közös barátunkat is,
hogy jöjjön el velünk. Nagyon tiltakozott, miszerint, a túlzottan is
szélsőjobbos zenekarok és az ő dalszövegeik neki kifejezetten vonzzák,
de közös erővel odacitáltuk, s a második cseresznyedal és vadász után
már kezdett feloldódni.
Párom a
múltjára való tekintettel, teljesen otthon érezte magát a felgyülemlett
emberek között. Számomra azonban felért egy komoly, ugyan akkor
szórakoztató társadalomtanulmánnyal. Néztem ahogy ugrálnak, pogóznak,
felhúzzák egymást a földről ha valaki túl nagyot kapott, és mégis jól
érezték magukat!
Csak ültem fent a pad tetején, ittam a kisvadászomat és mosolyogva figyeltem az eseményeket.
Bé együttese
harmadikkénk lépett színpadra, hamarosan ő maga is megérkezett az
objektumba, s ahogy észrevett bennünket, széles vigyorral az arcán
odasietett. Páromal kezet rázott, nekem pedig adott két puszit (jelzem,
alapjáraton nem szokásunk, magam is meglepődtem, ráadásul azon is, hogy
mennyire jóérzéssel töltött el ahogy hozzám ért). Kicsit beszélgettünk,
majd távozott, hogy megkeresse a társait.
Mi közben
hárman szórakoztunk tovább… énekeltünk, ugráltunk, iszogattunk.
Kezdtem teljesen feloldódni. Aztán Béék színpadra léptek, és végre
megláthattam a másik arcát is. Milyen, mikor teljesen önfeledt.
Beismerem, kicsit magával ragadott a látvány, bár, talán csak azért,
mert gitáron játszott. Rá ez a hangszer, pedig mágikus hatással bír…
ez van. A lant az lant, hívhatjuk bárminek… ha egyszer húros és
pengetni lehet!
A koncert után
Bé odajött és meghívott bennünket egy italra. Igaz, csak én mentem.
Társaim talán nem is értetté a nagy hangzavarban, hogy a meghívás nekik
is szól. Kimentünk a pulthoz ahol kicsit jobban értettük egymást.
Megköszönte, hogy elmentünk, én pedig azt, hogy meghívott. Beszélgetni
így sem tudtunk, mert az ismerősei pár perc múlva kör gyűltek,
szabályosan elzárva bennünket egymástól. Öt perc alatt feladtam a
kommunikációs próbálkozást. Megkocogtattam a vállát…
-Bé, én inkább visszamegyek a páromhoz. Hétfőn találkozunk.
Lehet, hogy válaszolt valamit, már nem hallottam. Ketten is a nyakában lógtak. Hiába, a népszerűség átka. ^^
Körülbelül
kettőig maradtunk. Barátunk, Bandi végül megköszönte, hogy elhívtuk,
mégiscsak jól érezte magát a koncertsorozaton 🙂
Párommal fél
háromra értünk haza. Mind a kettőnknek irdatlan bagó szaga volt, pedig
csak ő gyújtott rá! A hajamból, a ruháimból áradt a füstszag, még a
bőröm is magába itta. Pocsék érzés volt, de az ember, ha sokat jár
koncertre, valahol hozzászokik a dologhoz. Hamar álomba merültem, talán
ont beszélgetés közben…
*****
Reggel
érdekes módon frissen ébredten. Tíz óra elmúlt, mikor kibújtam az
ágyból, hogy kiengedjem anyám és a párom. Szülőanyámtól megkaptam az e
napi beosztásom;
-tegyek be egy adag fehér mosnivalót
-takarítsam fel a lépcsőház ránk eső szintjét
-takarítsam fel a földszintet, mert mi vagyunk a sorosak
-a tegnapi festési hibákat javítsam ki a konyhában.
Mindezzel
semmi probléma nem volt. Megreggeliztem, közben néztem egy kicsit a
Lifenetwork-öt. Éppen Gillian Mc’Keeth új műsorát sikerült elérnem, ami “Asztaltól az ágyig”
címre hallgat.Ezeket a fajta műsorokat, amik abban segítenek, hogy
miként fogadjuk el magunkat, mindig is szerettem. Ilyen volt Gok Wan
sorozata is, a Meztelenül is szép vagyok.
Teljesen
feldobódtam attól a két résztől, amit “reggeli” közben megnéztem. Úgy
éreztem van benne valami. Ha normálisan, ásványi anyagokban, vitaminokban
és rostokban gazdagon táplálkozunk, attól mi magunk is jobban érezzük
magunkat Több energiánk lesz, szebb lesz a bőrünk, a körmeink, a hajunk,
szebbnek, kívánatosabbnak érezzük magunkat. Visszatér a szexuális
étvágyunk, s ha újra jókat hancúrozunk, attól magabiztosabbak és
kiegyensúlyozottabbak lehetünk.
Mindezen
felpörögve, jókedvűen álltam neki a házimunkának. Jó dalokat tettem be a
lejátszóba, táncoltam, takarítottam, bekészítette a mosnivalót. Mire
szüleim megérkeztek délután, már komoly terveket szőttem, hogy újabb
kísérletet teszek arra, hogy megreformáljam az étkezési szokásaimat.
Tehát az Az vagy, amit megeszel-elvet követve.
Sokan
úgy gondolják, sőt, már be is bizonyították, ha több zöldséget,
gyümölcsöt, folyadékot veszünk magunkhoz, és szépen elhagyjuk a
táplálkozásunkból a fehér lisztet, vörös húsokat, felesleges édességet,
sokkal jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
Tulajdonképpen,
ha ettől pozitívabbá válik a világszemléletünk, akkor már ez felér egy
óriási lépéssel, amit az életmódváltás felé teszünk, ugyanis, ha
életvidám vagy és boldog, akkor minden megváltozik körülötted. Köréd
rendeződnek a jó dolgok, megtalálnak a normális, vidám emberek, és úgy
érezheted, hogy minden jó sikerül.
Magad
teremted a saját világodat. Ezt tapasztalom mostanában. De erről majd
legközelebb írok. Most mennem konyhát felújítani és hajat mosni. Meg
szeretnék szabadulni ettől az áporodott cigaretta füsttől ^^