Ez egy nagyon jó nap volt!

 Nagyon szép estét kívánok mindenkinek!

Eseményekben, érzelmekben gazdag nap volt ez a mai! Fáradtan indult, elvégre December 25-e óta 8-9nél előbb nem ébredtem fel és nem bújtam ki az ágyból…így most egy komoly fejbekólintásként ért a tény, hogy 6:05kor megszólal a rádiós ébresztőórám! Sikeresen vissza is aludtam, párom pedig finom hátpuszival és egy bögre tejeskávéval ébresztett fel. Ennél viszont nem kívánhattam volna kellemesebb ébresztőt. ^^ Kivéve, hogy egyfolytában az arcromba tolta azt a plüss mókust, ami egy az egyben úgy néz ki, mint ő. Segítek kicsit… ha Ő állat volna, nyilván így nézne ki: Hami a mókus, a Túl a sövényen című animációs meséből! Kikiáltottuk…Ő a gyerekünk, bár tiszta apja! ^^

A nap első fele takarítással és rendezgetéssel telt. Elpakoltuk a boltban a karácsonyi dekorációt, takarítottunk és elrendezgettük az eléggé szegényes megmaradt árukészletet. Kong a bolt. Nem viccelek… beállok a helyiség közepére, és ha elrikkantom magam, keményem visszhangzik. Minden esetre most rendezett, szerdán pedig elmegyünk Győrbe cserepes és vágott virágot venni, hogy feltöltsük mind a két helyet.

Délután fél kettő körül nagy elhatározásra jutottam. Elindultam a volt munkahelyem felé, hogy leadjam a céges telefont, a kártyakulcsom és elhozzam a dolgaimat a szekrényemből. Nem tudtam, hogyan fogom csinálni, milyen érzés lesz…ahogy haladtam az iroda felé, a gyomrom ugrált. Furcsa volt úgy odamenni, hogy nem kell munkába állnom. Odafent a pihenőben találkoztam ex főnökömmel, aki nagy örömmel fogadott. Ahogy pakoltam, beszélgetni kezdtünk. A gyomorgörcsöm szépen elmúlt, viccelődtünk, finoman flörtöltünk is, kávéztunk egyet. Közben újra megpróbálta felhívni azt az ismerősét, aki a helyi művelődési házban dolgozik, hogy megpróbáljon oda is beprotezsálni. Sajnos nem érte utol, de megígérte, hogy próbálkozni fog. Viszont szerény véleménye szerint az garantált, hogy a telefonos ügyfélszolgálatra behívnak beszélgetni. Onnan viszont már csak rajtam múlik, hogy mennyire tudom elnyerni a tetszésüket. Annyit mondtam magamnak, hogy…

–Ha nekem való a munka, akkor megkapom az állást!

Aztán majd alakul. Közben próbálkozom máshol is. Hiába adtam le a rendelést az új munkahelyre, nem fog az ölembe pottyanni. Tenni kell érte! Mielőtt eljöttem volna az irodából, Bé, akivel együtt jöttem le a csigalépcsőn, sok sikert kívánt a továbbiakhoz, és két olyan dolgot is mondott, ami nagyon boldoggá tett!

–Ha sikerült elhelyezkedned valahol, kérlek értesíts! (Tudom, hogy ez snassznak tűnik, de nekem nagyon jól esett!) A másik, pedig : – A hiányodat máris érezzük! (Oké, itt a munkámra gondolt, mert nagyon sok terhet levettem a váltótársam válláról, aki recepciózás közben be tudott ülni az ügyfélszolgálatra besegíteni. De így most minden rá maradt!) Azért bevallom… örülök, hogy hiányzom! (Ennyit megengedtem az Egomnak! ^^)

Gyűjtöm a pozitív visszajelzéseket, közben már én magam is helyre billentem. Kezdem az edzést… először csak a Fitt labdán, hogy hozzászoktassam magam és a testem a mozgás gondolatához… majd elmegyek hajat mosni, elvégzek egy bőrradírozást és kiszedem a nemkívánatos szőrszálakat! ^^

Új célt tűztem ki magam elé. Kellenek hosszabb és rövidebb távú célok is…

A rövidebbek azok, hogy nap, mint nap optimistán induljak neki a napnak, int egy-egy új kalandnak. Hogy újra mozogni kezdjek, hogy rendszeretőbb legyek, egyre több étel és édesség elkészítését kipróbáljam, sikeresen levizsgázzak angol középfokon és végre a kezemben legyen a kemény fedeles diplomám! Hogy jól érezzem magam a bőrömben, több “élő” ételt egyek, hogy energizáljam magam. Legyőzzem a stresszes énemet…

-Hosszabb távú pedig, hogy jól kereső, kielégítő, jó légkörű munkahelyet találjak, ahol önmagam lehetek.

-A második, hogy el tudjunk menni párommal egy hosszabb, mondjuk 10-14 napos nyaralásra együtt. ^^

-A harmadik, hogy beleférjek egy, még két éve édesanyámtól kapott retró stílusú pepita kockás kis pántos ruhába, ami teljes mértékben az emberlányának testéhez simul! Amikor megkaptam anyutól, még szépen mutatott, kényelmesen belefértem. Ám, azóta eltelt két és fél év (májusig pont három), és itt-ott szorít, és jelenleg nem a ruhatáram legelőnyösebb darabja! ^^ Ez számomra egy kimondottan motiváló erő, hogy nyárra jól mutassak ebben a ruhában, mert szeretnék kicsit változtatni a ruhatáramon. Bele szeretnék csempészni néhány szexis darabot, hogy megmutathassam a legelőnyösebb, legszexisebb oldalamat, és a párom is én és is büszke legyek a megjelenésemre. (Oké, oké… a párom már most is büszke rám, ezzel tisztában vagyok, de azt is tudom, hogy mennyire élvezi, mikor szépen ki vagyok öltözve, és a kezemet fogva végigsétál velem a városon, a férfiak pedig megfordulnak utánam.) Nem féltékeny! Nem rejteget! Büszke! És nagy öröm, visszaigazolás és remek ajzószer, mikor ezt a rajongást és szenvedélyt látom azokban a nagy világos zöld szemekben! ^^

Legyen nagyon szép estétek!

Joyo^^