(Élet a pasin túl) Lépések egy stresszmentesebb élethez

Szerencsére
mára már helyrebillent bennem a tegnapi katyvasz. Igaz, hogy kellett
hozzá még kb öt óra, de ismét jó volt a hangulatom. Lehet, hogy ehhez az
is hozzájárult, hogy délután egy óra körül elmentem a boltból és
felsétáltam páromhoz a volt kaszárnyába, ahol éppen egy másik lakást
újított fel.

A mai
bemelegítésem meg is történt, mert folyamatosan felfelé baktattam egy
emelkedőn, míg elértem az úti célomat. Ezúttal minden ellenkezőleg
történt. Beszélgettünk, módjával csókolóztunk is, mert tiszta
festék-port és kosz volt. Ám, ahogy az ajka az enyémhez ért, majd
nyelvünk hegye finoman össze ért… újra feléledt bennem az a
visszafojtott szexuális vágy. Összerándult az alhasam, éreztem, hogy
forróság önti el az ölemet. Beleremegtem ajkai érintésébe. Ha
visszaemlékezem… még most is meg-megrándulok! ^^

Sokáig nem
maradtam, nem szerettem volna feltartani a munkában. Úgy is tudtam, hogy
nyolc óra körül megérkezik hozzám. Inkább elsétáltam haza. Közben
benéztem édesanyámhoz a másik boltba, majd vettem egy flakon Alverde
avokádós-szőlőmag kivonatos sampont, mert mostanában (jobban mondva az
elmúlt két mosás óta) sprőd és száraz a hajam, nem tudom kezelni,
szanaszét áll. Valamit kezdenem kell vele, és ez a sampon jó hatással
van a hajamra. Majd meglátjuk.

Itthon
nekiláttam az edzésnek. Mivel valahová sikerült elkevernek a Leg
Magic-hez tartozó CD-t, így alternatív megoldáshoz folyamodtam.
Megnyitottam a Youtube-ot és rákerestem az edzésprogramra. És lássatok
csodát…. találtam egy jó minőségűt, bár két részben ^^  Végigedzettem
a 15 percet, majd a Fit labdát előgurítva megtoldottam 100 has préssel.
Pár hét, és már jobban fogom bírni Réka edzésprogramját is, az eredmény
reményeim szerint, pedig 2 héten belül már látszani fog. Legalábbis a
hasamon ^^ Általában így van.

Most olyan
vitamin, vagyis olyan étel után kutatok a neten, ami kicsit felturbózza a
hajamat. Van valami ötletetek, hogy mit hiányolhat a hajam a napfényen
kívül? ^^

Méredzkedni még nem merek. Viszont azt észrevettem, hogy mióta mozgok, felgyorsult és jobbá vált az emésztésem. 🙂

Még egy jó
dolog történt velem a mai napon. Jövőhét csütörtökre behívtak
beszélgetésre egy munkalehetőség kapcsán. Remélem menni fog. Lazának
kell lennem, ugyan akkor határozottnak. Hétfőn úgy is visszamegyek a
volt munkahelyemre, mert megérkeztek a papírjaim, alá kell írnom, szólt a volt főnököm. Tőlé
még kérek egy kis felkészítést, néhány jó tanácsot. ^^

Remélem minden
rendbe jön. Jó volna újra dolgozni. Rájöttem, hogy sokkal szabadabb
vagyok, ha van saját pénzem. Bevonzom a bőséget az életembe. Csak sorra
kell venni, hogy mim van, miben bővelkedem. Ez nem csupán anyagi
vonatkozású dolog. És egy dolgot meg kell jegyezni; ugyan úgy meg kell
tanulni elfogadni és elengedni, mint az élet bármely területén. ^^

Remélem jól fog sikerülni az este.

Kívánok nektek is nagyon jó estét/éjszakát.

Joyo   

Rá
kellett ébrednem, hogy ez a hatalmas szexuális étvágy kétélű fegyver.
Az ember lánya frusztrált, teles-tele van feszültséggel, s ha nincsen
levezetve, nagyon könnyen átalakul negatív feszültséggé, s idegesek
leszünk. Sőt, kimondottan agresszívek, s mindent úgy értelmezünk, mintha
ellenünk cselekednének. Nem is kell hozzá sok.

Párom egy közeli
lakásban újított fel, én pedig ebédet vittem neki. Úgy gondoltam, hogy
mivel elmondása szerint egedül van, végre rámászok…még az sem izgatott
volna, hogy tiszta festék. Már fájt az alhasam az elfojtott vágyaktól,
mert jobbnak láttam, ha nem nyúlok magamhoz, inkább a párommal élném ki a
vágyaimat.

Megvettem az
ebédet a Nagymamában, majd felkaptattam a kaputelefonhoz. Némi
csalódottság lett úrrá rajtam, mikor női hangot hallottam a
kihangosítóban. Odafent pedig találkoztam a hang tulajdonosával. Előttem
érkezett pár perccel, mondta párom.

Mikor
bevonultunk a kisszobába ebédelni, zavarban volt, szétszórttá vált,
kerülte a tekintetem. Vagy csak én láttam annak, s inkább csak az
munkálkodott benne, hogy most itt a tulaj, ő pedig eszik, ahelyett, hogy
dolgozna. Pedig maga a házinéni mondta, hogy menjen és ebédeljen meg
nyugodtan.

Teljesen
befordultam a viselkedésétől, s mivel estig nem láttam, még inkább
túlgondolkodtam. Este próbált meglepni, pótolni, engesztelni. Nem haza,
hanem hozzánk jött egyszerre, én etettem meg, nálam fürdött…de a
szexhez nem volt semmi kedvem. Ez valami olyasmi lehet, mint amikor már
annyira éhes vagy, hogy nem bírsz enni!

Talán ma már helyre billen bennem a dolog. Talán ma is egyszerre hozzám jön. Talán ma már tudunk szeretkezni.

Remélem már
ilyen is megtörtént mással. Nem egyedi eset. Szegény… pedig most
valóban rá volt készülve. Ő is akarta, de már indulóban elvettem a
kedvét. Egyszerűen képtelen voltam átforgatni magamban ezeket az
érzéseket. Bár elmondtam neki, ő pedig bocsánatot kért a viselkedéséért
ott abban a lakásban. Akkor oldódott bennem a feszültség. De még mindig
képtelen voltam a szexre. És már ő sem próbálkozott velem.

Ez van. Ezt a peteéréses-szexéhség valóban egy kétélű kard! 🙁  

 Túl vagyok az edzésen…szó szerint! Jódekéjűen, bizakodva elindítottam Réka 30 perc hasizom programját, leheveredtem a polifonra, és nekiláttunk az edzésnek. Igen ám, de az előző napi edzés óta fennálló izomláznak köszönhetően, már a negyedik mellkasemelésnél szúrni kezdett a rekeszizmom. Igyekeztem végigcsinálni, és hiába szólt oda többször is, hogy ne álljak meg, én fittyet hányva a fenyegetésnek, többször kinyújtóztattam a tagjaimat.

Tulajdonképpen vele is összevesztem az elmúlt fél órában legalább háromszor-négyszer, úgy, mint tegnap a latin-amerikai pilátesz-guruval. Biztos vagyok benne, hogy egy hónap múlva, már simán megcsinálom a félórás programot, mosolyogva (nem pedig vicsorogva!). Ám egyenlőre még nehéz volt. Igen, bizony a hasizom gyakorlatok is lehetnek nehezek. Ha nem hiszed, néz bele a programba…

Viszont még mindig dúl bennem az energia! Lehet, hogy még táncolok egyet itthon némi indiai ritmusra és Shakira vérpezsdítő muzsikájára, csak, hogy biztos jó legyen az esti mozgás… bár levezetésnek szexet tervezek, az nagyban függ majd a páromtól is, mert amikor a telefonban beszéltem vele, bizony-bizony elég fáradt volt. Francba! Miért van az, hogy ő mindig akkor purcantja ki magát, amikor rám tör a hopp-áré?! És én miért vagyok fáradt, amikor ő kipihent? Hüm… rejtély. De a probléma megoldásra vár… hétvégéig nem fogok várni. Lehet, hogy megint rámászok álmában ^^  

Ám, mivel ilyen erősen tombolnak a hormonjaim, újra egy kényszermegoldáshoz nyúltam. Nem, nem, ne értse félre senki. Nem hengeres és nem is rezeg! Magam elé húztam a klaviatúrát, megnyitottam a szövegszerkesztőt, és szabadjára engedtem a vágyaimat. Az eredmény egy újabb szenvedélyes szösszenet lett ^^ Eszemben sincs elpirulni. Ez is én vagyok. Akinek tetszik az úgy is elolvassa az erotikus novellákat. Aki prűd, nos, ő nem klikkel 🙂 A kíváncsiaknak jó szórakozást kívánok… ez igencsak pikánsra sikeredett.

Bízom benne, hogy holnap már kevésbé lesz izomlázam.

Tudjátok mi a különös? Vajon mennyire számít “betegségnek“, hogy olykor rám törnek ilyen szenvedélyhullámok? Nyugtassatok meg, hogy ez szinte mindenkivel megesik. Mert az angoltanárom, aki egyben pszichológus is, ki akarja elemezni, mert állítása szerint, emögött komoly gondok vannak. Hüm… biztos ez? Szerintem nem. Egyszerűen csak arról lehet szó, hogy ilyenkor az ősi ösztönök dolgoznak. Amikor a nő termékeny, a szervezete, a hormonháztartása üzen neki, hogy meg kellene termékenyülnie. Ilyenkor sokkal nagyobb a szexuális étvágyunk, és növekszik a kezdeményező készségünk is. Nos, és valahol egyensúlyt kel találnia bennem a természetnek. Ezzel tudom megmagyarázni, hogy míg az életben nem bírom, hogy irányítanak, uralkodnak felettem, addig a szexben az hoz a legjobban lázba, ha határozottak velem, leszorítanak, harapnak, irányítanak… pont az ellenkezője. Nem a durva, SM szexről beszélek, azt én sem csípném. De, ha kikötnek egy sállal, az nagyon lázba hoz…. *most pirul*.

Elnézés, ha kicsit hosszúra nyúlt, de most meg tudtam fogalmazni a gondolataimat. Ha valaki tud magyarázatot, szívesen fogadom. Vagy, a megnyugtatást, hogy más is átél havonta ilyen elemi ösztönöket, hogy folyamatosan szeretkezne. Köszönöm.

Legyen nagyon szép estétek!

Joyo ^^ 

Szép jó napot mindenkinek! ^^

Ahogy azt tegnap már írtam, még csupán feltételes módban, miszerint
tornázni fogok, ha végeztem a poszt írással…megtörtént. Kevésbé
merített ki, mint az gondoltam. Előgurítottam a nagy fit labdát,
elindítottam a programot a gépen (Fit labda – Pilátesz gyakorlatok
kezdőknek), és igyekeztem követni a latin-amerikai bombázó utasításait.

–Helyezkedjünk el kényelmesen a fit labdán – hangzott az első
utasítás. – Egyenes háttal, lábainkkal tartsuk az egyensúlyt, úgy, hogy
combunk 90 fokos szöget zárjon be a csípőnkkel…

Oké, eddig megy, gondoltam…

–Az első, és legfontosabb a dolog, a gyakorlatokat mindig mezítláb végezzük!

Oh, basszus, bámultam le a lábamon lévő csúszásgátlóval ellátott rózsaszín zoknira. Lehúztam őket és elhajigáltam…

Az edzés kezdetét vette. Fél órán keresztül szuszogtam, lihegtem,
nyögtem, vicsorogtam… szóval követtem az utasításokat. Egyszer-kétszer
be is szóltam a nőnek, mikor közölte, hogy “Ugye nem is olyan nehéz?”
és a “Most éppen a szexi hosszú lábakért dolgozunk“. Tulajdonképpen 1;
most csinálom először….és cseppet sem könnyű, de végigcsinálom, mert
bevallom, élvezem a szenvedés ellenére is. Legalább érzem, hogy olyan,
mint hasizom/farizom/combizom még létezik a testemen. 2; Minek dolgozzak
a szexi hosszú lábakért, amikor 180 centiméteres magassággal áldott meg
az ég, és abból jócskán a fele lábból áll?  (Ez nem panasz, ez tény! ^^)

Végigdolgoztam a 30 percet, majd nyújtottam. Szuszogtam egy kicsit
utána… de nagy meglepetésként ért, hogy jól bírtam, és még csak
rosszul sem lettem sem az edzés alatt, sem utána.

Réka 30 percnyi, hasizmokat megdolgoztató programját már csupán
passzív szemlélődőként figyeltem, hogy nagyjából tisztában legyek vele,
mire is vállalkozom legközelebb. Húzós, izzasztó, de valószínűleg
hatásos lesz!

Talán az edzés, a magamra fordított délelőtt, vagy a peteérésem tette
velem, de egész nap szexuális lázban égtem. Mindez délután
felerősödött. Meg voltam bolondulva. Ideges voltam tőle, kapkodó,
nyugtalan… ki akartam elégíteni a bennem szunnyadó macska kéjvágyát,
de sajnos a párom elérhetetlen távolságban volt. Vannak azok a
periódusok a nő ciklusában, amikor megnő az étvágya, felébred benne a
vadállat, és folyamatosan szexelne. Legalábbis, amíg ki nem elégíti a
vágyait, le tudná kaparni a tapétát, csempét, lambériát a falról! És, ha
ki is elégíti… kis idő telik csak el, és újra ébred benne a kéjvágy!
Brutális időszak. Van, aki sikeresen uralkodik rajta, más már koránt sem
ilyen szerencsés, és üvölt róla a frusztráció! Rólam is. Sajnos! Alig
vártam már, hogy este legyen, és magamra rántsam életem szerelmét, azzal
a felkiáltással, hogy “Jó alaposan kefélj meg!“, de az órák nagyon, de
nagyon lassan vánszorogtak. Csak álltam a boltban, támasztottam a
pultot, és bámultam ki a fejemből. Egészen máshol jártam. Valahol egy
olyan helyen, ahol egy hosszú szóbeli aktus, vad, szenvedélytől fűtött
csók után a partnerem a fal felé fordít, keményen neki szorít, és
domináns módon a magáévá tesz úgy, hogy közben csillagokat látok az
élvezettől. Pff! Ébresztőőőő!

Ám abban a pillanatban, ahogy egy mély sóhaj után kinyitottam a
szemeimet, és újra visszazuhantam a virágboltba… a látómezőmbe
bearaszolt Gé autója, ő pedig érdeklődve szembenézett velem, még enyhén
vissza is fordulva, mikor már kiestem a látószögéből. Felkavart a dolog.
Egy erős szexuális vágy közepette, mikor éppen hogy kinyitom a
szemeimet, a volt szerelmemmel nézek szembe? A rohadt életbe!

Mindez egy darabig rányomta a bélyegét a hangulatomra. Sok mantrába
került, mire nagyjából helyrebillentettem magam. (Nézz a jelenbe és a
jövőbe. Nézz a jelenbe és a jövőbe!)

Este, mire hazakeveredtünk, Ő már fáradt volt. Megfordult a fejemben,
hogy békén kellene hagynom. Ne erőltessük azt, amit nem tudna teljes
erőbedobással megtenni, pontosan úgy, ahogy szükségem volna rá. Aztán
önző módon magamba fordultam, hogy kielégítetlen maradok, hogy miért nem
képes rá… puffogtam, puffogtam magamban. Végül be kellett ismernem,
hogy valóban önző vagyok. Hiszen ő is mindig megértően viselkedett, ha
valamiért én nem tudtam teljesíteni. Nekem is annak kellene lennem.

Odabújtam hozzá.

-Akkor majd reggel bepótoljuk, most nyugodtan pihend ki magad. Csak szeretgess meg egy kicsit.

Ő rám mosolygott, magához ölelt, megcsókolta a homlokomat, az orromat
és a számat. Én köré fontam a lábaimat. Nagyon jó érzés volt, ahogy
összesimultunk, bár a vágy az elviselhetetlenségik fokozódott bennem.
Akkor megfordult a fejemben, hogy mazochista vagyok, amiért ezzel kínzom
magam, de aztán rájöttem, hogy még mindig ez a jobbik megoldás, mintha
duzzognék egy sarokban!

A finom csók és a simogatás egyre inkább megtelt szenvedéllyel, az
egyik keze már a melleimre siklott, s elkezdte kiszabadítani őket, hogy
hozzájuk férjen. Őrjítő volt, ahogy finoman nyalta, harapdálta,
szívogatta a melleimet, közben a másik kezével a fenekembe markolt és
közelebb húzott magához, hogy összepréselődjön az altestünk. Még sem
lehetett annyira fáradt, legalábbis a belsőcombomnak nyomódó keménység
erről árulkodott.

Lerángatott rólam mindig maradék ruhaneműt, majd maga alá gyűrt.
Ahogy egy pillanatra hozzám ért legnemesebb testrészével, megdobtam
magam a kéjtől. Az ösztönlény talpra ugrott bennem, és követelte azt ami
kijár neki!

Amikor végre elmerült bennem, ujjongott a testem, körmeimet
belevájtam háta makulátlan bőrébe. Meg akartam jelölni, azt akartam,
hogy érezze mennyire boldoggá tesz. Fogait a bal vállamba mélyesztette,
olyan keményen, ahogy én a körmeimet, így a kéj egy jó darabig
körforgásban maradt köztünk, egészen, amíg el nem sodort az orgazmus.
Miután lecsendesedett a testem, ő föltámaszkodott és mozogni kezdett.
Minden egyes mozdulatával a mámor felszínére lökött. Kapaszkodni
kezdtem. Többet és többet akartam belőle. Telhetetlennek éreztem magam,
de nem érdekelt. Ekkor eltávolodott, térdelésbe rántott, majd maga elé
húzott, és elmerült bennem. Világgá akartam sikoltani a gyönyörömet. Hol
a párnába haraptam, hogy visszafojtsam a hangokat, hol a tapétába
vájtam a karmaimat.

Addig bírtam volna, amíg eszemet nem vesztem a kéjhullámoktól, amik
sorozatosan végighullámzottak a  gerincemen, egészen az agyamig, ahol
szabályos tűzijátékként robbantak szét!

De sajnos véget ért. Életem szerelme pedig túlságosan is fáradt volt,
ahhoz, hogy nyaggassam. Tudtam, hogy holnap is lesz nap, és talán
kevésbé lesz fáradt. Összebújva merültünk álomba.

Ma reggel pedig brutális izomlázzal ébredtem. Hála a 30 percnyi
pilátesznek, és az esti plusz mozgásnak. Sajog mindenem. Ez cseppet sem
panaszkodás. Érzem, hogy milyen izomcsoportokat mozgattam meg előző nap.

Este pedig 15 percre felpattanok a Leg magic-re, utána pedig jöhet
Réka 30 perces hasizom programja! Levezetésnek pedig egy kiadós, vad
szeretkezés! ^^

Imádom, mikor tele vagyok energiával!

Szép napot mindenkinek!

Joyo 

 Most már teljesen biztos vagyok benne, hogy itt az Újév! Miből gondolom? Ha nem volna elég az asztali naptár, a kint röpködő mínuszok, és a konfetti, amit még mindig porszívózok a lakás legelképesztőbb rejtekhelyeiről… nos, akkor minden bizonnyal arra gyanakodnék, mikor minden közösségi portálon, online magazinban és nyomtatott havilapokban arról olvasok, hogy miként szabaduljunk meg az előző év, de legalábbis az ünnepi időszak alatt felszedett kilóktól. Javasolnak Túrbó-; -havi; -heti; -napi méregtelenítő-salaktalanító-zsírégető diétákat, a legkülönbözőbb és magasabb leg-leg fokozatú fitnesz bajnokok osztják meg velünk “titkaikat“, hogy mitől olyan izmosak/ formásak/ karcsúak és fittek. Ámbár, azt azért tegyük hozzá, hogy évek óta, hacsak nem egy életen át különböző mozgásformákat művelnek, és nem egyik hónapról a másikra váltak olyan gyönyörű szép szálkás test tulajdonosaivá… ^^ Ezt mindig tartsuk szem előtt, ha arra adjuk a fejünket, hogy Szandra, Réka, Balázs, vagy Norbi követőivé válunk. Mindenhez nagy elszántság és kitartás kell… talán némi fanatizmus, bár ez nem mindig negatív jelző… egyszerűen arra törekszünk, hogy megváltoztassuk az életünket az életformánkat… magunkat.

Szóval… rengeteg alternatívát kapunk arra, hogy miként másszunk ki tespedtségünkből, rázzuk gatyába elpuhult, eltunyult testünket… ezen minden évben megdöbbenek, és rá kell ébrednem, hogy mint valami jól betáplált program, minden év januárjában aktiválódik, s mint valami megszállott, bújni kezdem a különböző fitnesz és diéta tippeket. Főként a femina.hu-t részesítem előnyben, mert rengeteg hasznos ötletet találtam már, s mivel hamar lelkesedő típusú ember hívében állok, sok ihletet és energiát gyűjtök a cikkek-tippek mellé.

Újult erővel elindítottam a letöltő programomat és rákerestem néhány segítséget nyújtó videóra. A zsákmány pedig kielégítő…

–Fit labda – Jógagyakorlatok kezdőknek

–Fit labda – pilátesz kezdőknek

És néhány darab Réka sorozatából ^^

Most már csak rá kell vennem magam, hogy mozogjak ^^ Hajrá Joyo! Meg tudod csinálni! A lényeg, hogy elkezdd, csináld pár napig, a végén pedig, mint indig, kívánni fogja a szervezeted a mozgást! 🙂 Jelenleg tele vagyok energiával…ki is kellene használni.

Eddigi fogyasztásom:

-Egy bögre (kis bögre!) kávé (instant) mézzel és kávétejszínnel, de még mindig nem fogyott el!

-Egy narancs, mert kívánom a gyümölcsöt és a zöldségeket! ^^ (A sok hús és gabonaféle után, amit az ünnepek alatt bevittem a szervezetembe… nem is csodálom!)

Minden hasonló célokat maga elé kitűző társamnak sok sikert kívánok a továbbiakban ^^

Joyo

 Nagyon szép estét kívánok mindenkinek!

Eseményekben, érzelmekben gazdag nap volt ez a mai! Fáradtan indult, elvégre December 25-e óta 8-9nél előbb nem ébredtem fel és nem bújtam ki az ágyból…így most egy komoly fejbekólintásként ért a tény, hogy 6:05kor megszólal a rádiós ébresztőórám! Sikeresen vissza is aludtam, párom pedig finom hátpuszival és egy bögre tejeskávéval ébresztett fel. Ennél viszont nem kívánhattam volna kellemesebb ébresztőt. ^^ Kivéve, hogy egyfolytában az arcromba tolta azt a plüss mókust, ami egy az egyben úgy néz ki, mint ő. Segítek kicsit… ha Ő állat volna, nyilván így nézne ki: Hami a mókus, a Túl a sövényen című animációs meséből! Kikiáltottuk…Ő a gyerekünk, bár tiszta apja! ^^

A nap első fele takarítással és rendezgetéssel telt. Elpakoltuk a boltban a karácsonyi dekorációt, takarítottunk és elrendezgettük az eléggé szegényes megmaradt árukészletet. Kong a bolt. Nem viccelek… beállok a helyiség közepére, és ha elrikkantom magam, keményem visszhangzik. Minden esetre most rendezett, szerdán pedig elmegyünk Győrbe cserepes és vágott virágot venni, hogy feltöltsük mind a két helyet.

Délután fél kettő körül nagy elhatározásra jutottam. Elindultam a volt munkahelyem felé, hogy leadjam a céges telefont, a kártyakulcsom és elhozzam a dolgaimat a szekrényemből. Nem tudtam, hogyan fogom csinálni, milyen érzés lesz…ahogy haladtam az iroda felé, a gyomrom ugrált. Furcsa volt úgy odamenni, hogy nem kell munkába állnom. Odafent a pihenőben találkoztam ex főnökömmel, aki nagy örömmel fogadott. Ahogy pakoltam, beszélgetni kezdtünk. A gyomorgörcsöm szépen elmúlt, viccelődtünk, finoman flörtöltünk is, kávéztunk egyet. Közben újra megpróbálta felhívni azt az ismerősét, aki a helyi művelődési házban dolgozik, hogy megpróbáljon oda is beprotezsálni. Sajnos nem érte utol, de megígérte, hogy próbálkozni fog. Viszont szerény véleménye szerint az garantált, hogy a telefonos ügyfélszolgálatra behívnak beszélgetni. Onnan viszont már csak rajtam múlik, hogy mennyire tudom elnyerni a tetszésüket. Annyit mondtam magamnak, hogy…

–Ha nekem való a munka, akkor megkapom az állást!

Aztán majd alakul. Közben próbálkozom máshol is. Hiába adtam le a rendelést az új munkahelyre, nem fog az ölembe pottyanni. Tenni kell érte! Mielőtt eljöttem volna az irodából, Bé, akivel együtt jöttem le a csigalépcsőn, sok sikert kívánt a továbbiakhoz, és két olyan dolgot is mondott, ami nagyon boldoggá tett!

–Ha sikerült elhelyezkedned valahol, kérlek értesíts! (Tudom, hogy ez snassznak tűnik, de nekem nagyon jól esett!) A másik, pedig : – A hiányodat máris érezzük! (Oké, itt a munkámra gondolt, mert nagyon sok terhet levettem a váltótársam válláról, aki recepciózás közben be tudott ülni az ügyfélszolgálatra besegíteni. De így most minden rá maradt!) Azért bevallom… örülök, hogy hiányzom! (Ennyit megengedtem az Egomnak! ^^)

Gyűjtöm a pozitív visszajelzéseket, közben már én magam is helyre billentem. Kezdem az edzést… először csak a Fitt labdán, hogy hozzászoktassam magam és a testem a mozgás gondolatához… majd elmegyek hajat mosni, elvégzek egy bőrradírozást és kiszedem a nemkívánatos szőrszálakat! ^^

Új célt tűztem ki magam elé. Kellenek hosszabb és rövidebb távú célok is…

A rövidebbek azok, hogy nap, mint nap optimistán induljak neki a napnak, int egy-egy új kalandnak. Hogy újra mozogni kezdjek, hogy rendszeretőbb legyek, egyre több étel és édesség elkészítését kipróbáljam, sikeresen levizsgázzak angol középfokon és végre a kezemben legyen a kemény fedeles diplomám! Hogy jól érezzem magam a bőrömben, több “élő” ételt egyek, hogy energizáljam magam. Legyőzzem a stresszes énemet…

-Hosszabb távú pedig, hogy jól kereső, kielégítő, jó légkörű munkahelyet találjak, ahol önmagam lehetek.

-A második, hogy el tudjunk menni párommal egy hosszabb, mondjuk 10-14 napos nyaralásra együtt. ^^

-A harmadik, hogy beleférjek egy, még két éve édesanyámtól kapott retró stílusú pepita kockás kis pántos ruhába, ami teljes mértékben az emberlányának testéhez simul! Amikor megkaptam anyutól, még szépen mutatott, kényelmesen belefértem. Ám, azóta eltelt két és fél év (májusig pont három), és itt-ott szorít, és jelenleg nem a ruhatáram legelőnyösebb darabja! ^^ Ez számomra egy kimondottan motiváló erő, hogy nyárra jól mutassak ebben a ruhában, mert szeretnék kicsit változtatni a ruhatáramon. Bele szeretnék csempészni néhány szexis darabot, hogy megmutathassam a legelőnyösebb, legszexisebb oldalamat, és a párom is én és is büszke legyek a megjelenésemre. (Oké, oké… a párom már most is büszke rám, ezzel tisztában vagyok, de azt is tudom, hogy mennyire élvezi, mikor szépen ki vagyok öltözve, és a kezemet fogva végigsétál velem a városon, a férfiak pedig megfordulnak utánam.) Nem féltékeny! Nem rejteget! Büszke! És nagy öröm, visszaigazolás és remek ajzószer, mikor ezt a rajongást és szenvedélyt látom azokban a nagy világos zöld szemekben! ^^

Legyen nagyon szép estétek!

Joyo^^ 

  Sikerekben, szerencsében és boldogságban gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!

Nagyon szépen indult a 2011es évem. Egész nap ágyban voltunk,
összebújtuk párommal, beszélgettünk, ettünk, tervezgettünk,
hálálkodtunk, szerelmet vallottunk egymásnak, megfogadtuk, hogy az idei
évben mit fogunk megtenni…

Kávéval ébresztett délelőtt tizenegykor. Összebújtunk, mosolyogtunk
egymásra, majd szenvedélyesen szeretkezni kezdtünk. Őrjítően jó volt,
mind fizikailag, mind lelkileg. Rég volt ilyen jó, ennyire felszabadult,
ennyire kielégítő, érzéki és vad. Körmeimet a tarkójába és a hátába
vájtam. A tekintetünk sűrűn összekapcsolódott, az érzelmek túlcsordultak
bennünk, az energia pedig folyamatosan áradt közöttünk. Háromszor
repültem, háromszor szerettem, háromszor ünnepeltem a szerelmet, az
életet és a boldogságot.

Nem tudom mennyire lehetséges, de újra és újra belé szeretek.
Tisztelem, csodálom azért ahonnan jött és amit elért. És szeretem azért,
amilyen.

Ebédre behoztam a szobánkba két nagy tál lencsefőzeléket…  

–Legyen annyi pénzünk, és legyünk annyira boldogok, ahány szem lencsét megeszünk – mondtam ünnepélyesen, majd enni kezdtünk.

Megterveztük az ez évi kirándulásokat, fesztiválokat, a nyaralást…

Nyaralni nagy valószínűséggel Balatonra megyünk, s 2011ben valószínű,
hogy 10 napot el tudunk pihenéssel a vízparton. Két éve nem volt
normális nyaralásunk. Idén márpedig lesz! Ez biztos ^^

Van egy régi álmom édesanyámmal együtt. Nagyon szeretnénk eljutni a Ferenczy sziklához ! Felér egy szakrális újjászületéssel, feltöltődéssel. ^^

Tervbe vettem a komoly változtatásokat is. Marad a szokásos több
mozgás és több zöldség-gyümölcs fogadalom, de idén rászoktatom magam a
rendszeretetre és a rendezett életre. Muszáj egyszer felnőnöm és
összeszednem magam 🙂

Jobb a hangulatom. Sokkal jobb, bár holnap be kell mennem a volt
munkahelyemre, hogy leadjam a kulcsomat és a céges telefonom. Olyan ez,
mint valami fura szakítás. Vissza a adom a kulcsot…pfff! Elköszönöm.
Nem hinném, hogy mindenkitől el tudok. Talán nem is kell. Talán én
venném ennyire komolyan. Csak hat hónapot töltöttem el a Magentánál. Nem
kötöttem életre szóló barátságokat. Két emberrel lettem annyira jóban,
hogy jókat tudtunk beszélgetni. Ők valóban hiányozni fognak 🙂 

Több az energiám, több az életkedvem. Optimistább vagyok, mint
legutóbb. Elolvastam a 2011es kínai horoszkópomat. Tűz-Tigris vagyok.
Nagyon jó dolgokat írt a Nyúl évére. És mint tudjuk… a remény hal meg
utoljára! ^^

Holnap jelentkezem egy újabb konyhai kalanddal. Narancs pitét sütöttem…és nagyon érdekes volt és tanulságos! 🙂